Magyarországon nagyobb tűzijátékot először 1476-ban, Mátyás király és Beatrix esküvőjén lehetett látni a német matematikus és csillagász, Regiomontanus jóvoltából, akinek repertoárján világító buzogányok, tűzkerekek, tűzkupolák, tűzgolyók, rakéták, röppentyűk, gyújtónyilak, rohanó tűzlándzsák, görögtüzek szerepeltek. Ezek nagy része a földön felszerelt állványzatokon mutatta meg a hatását, egyedül a rakéták és röppentyűk szálltak az égbe. („Az Rachetákat bocsátgatták felfelé, a' kik is feljebb egy stucz-lövésnyinél, igenesen, nagy zúgással mentenek fel, és odafenn nagy ropogást vittenek végben, és onnanfeljül lángos csillagokat hullattanak le.”)