Pirotechnikai termék: Olyan eszköz, amely pirotechnikai elegyet (robbanóanyagot) tartalmaz, és mûködése során elõre meghatározott módon speciális (hang-, fény-, láng-, szikra-, köd- vagy füst-) hatást fejt ki. A pirotechnikai elegy (hatóanyag) olyan vegyület vagy keverék, mely az éghetõ anyag mellett az égéshez szükséges oxigént (oxidálószert) is tartalmazza. Ezért a már égõ pirotechnikai termék NEM OLTHATÓ!!
3. § 5.bek.
Játékos pirotechnikai termékek (I. pirotechnikai osztály): ... nagyon kis veszélyt jelentenek környezetükre, és amelyeket elkerített területen vagy beltérben (lakásban) történő használatra szántak. Nettó hatóanyag-tartalmuk nem haladhatja meg a 7,5 g-ot, illetve ha az égéstermékek irányított kiáramlása biztosított, a 25 g-ot. Iniciáló anyag tartalom legfeljebb 2,5 mg lehet. A hatóanyag-tartalom késleltetővel egybekötött termékeknél töltet egységenként értendő, de az összefűzött termék összes nettó hatóanyag-tartalma sem haladhatja meg a 25 g-ot, petárdáknál a 7,5 g-ot;
26. § 2 bek.
A játékos pirotechnikai terméket - a petárda kivételével - 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, illetve egy időben összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatják, és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
3. § 7 bek.
Kis tűzijátékok (II. pirotechnikai osztály): ... csekély mértékű veszélyt jelentenek, és amelyeket elkerített területen, kültéri használatra szántak. Nettó hatóanyag-tartalmuk nem haladhatja meg a 75 g-ot, illetve ha az égéstermék kiáramlása irányított, a 250 g-ot. Iniciáló elegy tartalma 2,5 mg-nál több nem lehet. Rakétáknál és tűzijáték bombáknál bontó töltetként fekete lőporból 10 g, fémport tartalmazó elegyből 4 g lehet maximálisan. Késleltetővel egybekötött termékeknél a nettó hatóanyag-tartalom töltet egységként értendő, de az egybefűzött termék összes nettó hatóanyag-tartalma sem haladhatja meg a 250 g-ot, petárdáknál a 25 g-ot;
30. § 2 bek.
Kis és közepes tűzijáték terméket (a közepes tűzijáték termékek esetében a bombák, a „tűzijáték bombák mozsarakban” és a római gyertya kivételével) - a petárda kivételével - nagykorú személyek december 28-a és 31-e között engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, illetve egy időben összesen 3 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatják, és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
3. § 8 bek.
Közepes tűzijátékok (III. pirotechnikai osztály): ... közepes veszélyt jelentenek, és amelyeket kültéri használatra szántak nagy, nyitott területeken. Nettó hatóanyag-tartalmuk nem haladhatja meg a 300 g-ot, illetve, ha az égéstermék kiáramlása irányított, a 750 g-ot. Rakétáknál és tűzijáték bombáknál a bontótöltet tömege nem haladhatja meg fekete lőpor alkalmazásánál az 50 g-ot, fémport tartalmazó elegynél a 30 g-ot. Késleltetővel egybekötött termékeknél a nettó hatóanyag töltet egységenként értendő, de az összefűzött termék nettó hatóanyag-tartalma nem haladhatja meg a 750 g-ot, petárdáknál a 250 g-ot;
gyújtószál: A termékek biztonságos, késleltetett indítására, begyújtására szolgál. A szórakoztató pirotechnikai termékeken többnyire 1,5-2mm vastagságú, többnyire zöld vagy piros, sárga, ill. fehér színû fonott szál, és égési sebessége általában 0,5-1cm/másodperc. A termék adott késleltetési ideje a Használati útmutatóban olvasható. Ennyi ideje van a felhasználónak arra, hogy attól megfelelõ távolságra menjen, mert a termék mûködése a késleltetési idõ után kezdõdik. A gyújtószál kevés robbanóanyagot (feketelõport) tartalmaz. Egyes termékeken nincs gyújtószál, mert dörzsölésre, ütésre vagy közvetlen gyújtásra indulnak el.
csillag: A leggyakoribb és legváltozatosabb fényhatást adó pirotechnikai termékelem, mely a termék belsejében van, és valamilyen szabályozott, késleltetett módon kerül begyújtásra. Ha bombettatalapet, rómaigyertyát mûködtet, elmondhatja, hogy „lehozta az égrõl a csillagokat”.
vetõcsõ: A tûzijáték bomba fellövésére szolgáló eszköz. Anyaga lehet mûanyag, acél vagy kartonpapír. Kalibere (belsõ átmérõje) alapján különböztetjük meg, és adott vetõcsõbõl csak azonos kaliberû bomba – egyszerre mindig csak egy! – lõhetõ fel.
tûzijáték bomba: Általában gömb vagy henger alakú termék, fõként fényhatású csillagokkal a belsejében, melyek a nagy tûzijátékok alapvetõ termékei. Átmérõje 30-400mm, de gyártottak már 1méter átmérõjüt is! Az 50mm-nél nagyobbakat már csak szakképzett pirotechnikus használhatja engedéllyel. A tûzijáték bomba két részbõl áll. Egyik, ún. lökõ része általában hengeres alakú, mely indításnál mindig alul kell, hogy legyen a vetõcsõben, mely felett az általában gömb alakú vagy hengeres (cilinder bomba), de a lökõnél vastagabb bombatest található. A bombák gyújtószála mindig az alsó, lökõ részhez csatlakozik, mert az robban elõször, és az veti ki a bombatestet a vetõcsõbõl. Ismert ún. emeletes fajtája is, ahol az alsó, lökõ rész felett 2, 3 vagy akár 4 gömb alakú bomba van, melyek egymás után robbannak fel a magasban. Az ilyen egybeszerelt „emeletes” bombák fellövés szempontjából egy darab terméknek minõsülnek.
bombettatelep: Miniatûr tûzijátékbombák miniatûr papírcsövekbe szerelve, fellövésre készen. A csövek átmérõje általában 10-40mm. Tipikus kaliberek: 0,8"=20mm, 1"=25mm, 1,2"=30mm. A csöveket a gyártás során gyújtószálakkal elõre összekötik, és általában csak az elsõ lövés (csõ) gyújtószála van kivezetve. A többi lövés egymás után, késleltetve és automatikusan történik. Az egyik legváltozatosabb formában gyártott termék, lehet 9 lövéses, de akár 500 is! Egyes változatoknál egyszerre több csõ is mûködhet. A bombetta telepek többféleképpen is csoportosíthatók, de alapvetõen két nagy csoportba sorolhatók: tûzijáték telepek (display cakes), játék telepek (consumer cakes).
rómaigyertya: Kartonból készült csõben egymás felett több (5-8-10-20db), csillag vagy akár kisebb bomba van, melyek a termék indítását követõen egymás után, 1-3 másodpercenként automatikusan indulnak. A színes csillagok repülés közben recseghetnek, vagy csóvaszerû csíkot húzhatnak (comet). Vetõcsövet nem igényel, magát a terméket kell valamihez fixen rögzíteni, pl. korláthoz vagy karóhoz drótozni. FIGYELEM! A rómaigyertyák azon a végükön lõnek, ahol a gyújtószál ki van vezetve!
rakéta, röppentyû: Rakéta-elven mûködõ termékek, ahol a hajtómûben keletkezõ gáz adja a repítõ erõt, majd a termék feje a röppálya tetején felrobban, és különféle fény- és/vagy hanghatást nyújt. Fontos ismérve, hogy a pálcával szerelt rakéták pálcával együtt repülnek fel, ezért azokat soha nem szabad kézbõl vagy a pálcánál leszúrva mûködtetni! A legtöbb esetben az ilyen rakéták egy megfelelõ magasságú, üres (pl.: pezsgõs) üvegbõl, vagy földbe leszúrt üres csõbõl indíthatók. Vannak vezérsíkkal szerelt rakéták is, vezetõpálca nélkül. A rakéták nagyon érzékenyek a szélre, ezért erõs szél esetén nem szabad használni.
szikraszökõkút: Többnyire hengeres vagy kúp alakú termékek, melyeket sík talajra állítva, a legtöbb esetben a keletkezõ füst miatt csak kültéren lehet használni. A legkülönfélébb fényhatást, szökõkútszerûen, felfelé kiáramló szikraesõt adó termékek, melyek többnyire kis hanghatással járnak, de azért itt is találkozhatunk recsegõ, durrogó effektekkel. A kúp alakúakat nevezzük vulkánnak, mert az egyre vastagodó termék az égés során is egyre nagyobb hevességgel ég. Az egyik legismertebb szikraszökõkút a tortaszökõkút (v. tortagyertya), mely beltérben is használható, égése során zömmel csak széndioxid és víz keletkezik.
petárda: A köznapi szóhasználatban a tûzijáték bombákat is szokták petárdának hívni, pedig „hivatalosan” petárdának kizárólag a kisebb-nagyobb durranó hangot adó termékeket hívjuk. Egyes változatai igen nagy hanghatással járnak, és veszélyesek. A petárdák Magyarországon a lakosság számára a hatályos rendelkezések szerint TILTOTT termékek!
